left right

Hasznos tudnivalók

Hitelező fogalma

Hitelező a Csődeljárásban az,

  • akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló,
  • vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá
  • akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.

Hitelező a felszámolási eljárásban

Hitelező a felszámolás kezdő időpontjáig

  • az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy
  • az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.

A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.

A Cstv. hatálya

Az 1991. évi XLIX tv. 2. § (1) bekezdése alapján: "E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki."

Mi a csődeljárás?

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

Mi a felszámolási eljárás?

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők az 1991. évi XLIX. törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Mi a hitelezői választmány feladata, jogköre?

A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval és a végelszámolóval való kapcsolat során.

A választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet.

Ki jogosult a csődeljárás, és ki a felszámolási eljárás megindítására?

A gazdálkodó szervezet vezetője az alapítói jogokat gyakorló legfőbb szerv egyetértésével a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be.

A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén

  • az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, vagy
  • a cégbíróság értesítése alapján (pl. ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a hivatalból törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte) folytatható le.

Mi a kezdő időpontja a csőd- és a felszámolási eljárásnak eljárásnak?

A csőd és a felszámolás kezdő időpontja az elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Mit jelent a moratórium és milyen joghatásai vannak?

A végzés közzétételétől számított 120 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.

A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be.

A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel.

A fizetési haladék tartama alatt az adós - a privilegizált követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti.

Miért kényszeregyezség a csődegyezség?

A megkötött csődegyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított.

Milyen formában kell a csődegyezséget megkötni, és mire kell annak minimum kiterjednie?

Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen

  1. a hitelezők által elfogadott programot (kibontakozási program),
  2. a végrehajtás és ellenőrzés módját,
  3. a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását,
  4. mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak.

Mit kell tartalmaznia a felszámolási eljárás megindítása iránti hitelezői kérelemnek?

A kérelemben meg kell nevezni

  • az adós tartozásának jogcímét,
  • a lejárat (esedékesség) időpontját és
  • annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.

A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - beleértve az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.

Milyen esetekben állapítja meg a bíróság az adós fizetésképtelenségét?

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

  1. a korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolásával alátámasztott írásbeli nyilatkozattal nem vitatta és nem egyenlítette ki, vagy
  2. a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  3. a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  4. a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

Mi a jogi sorsa a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl bejelentett követeléseknek?

Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a felszámolás költségeinek, valamint a negyven napon belül bejelentett és rangsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai az irányadók.

A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Mikor van helye egyezségnek a felszámolási eljárás során? Kik nem vehetnek részt az egyezség megkötésében?

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek.

Az egyezség megkötésében a felszámolási költségek, valamint a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset kiegészítés, mezőgazdasági szövetkezet tagja részére adott, őt élete végéig megillető pénzbeli juttatás jogosultjai nem vehetnek részt ("a" és "c" kategória).

Ki előtt folyik az egyezségi tárgyalás a felszámolási eljárás során?

A bíróság előtt, aki az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

Ki nem jelölhető ki felszámolónak?

Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,

  • amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
  • amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője,
  • amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója többségi befolyással rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet folytató más szervezetben.

E szabályokat a felszámolóbiztosra is megfelelően alkalmazni kell. Felszámolóként kizárólag a FNJ által nyilvántartott felszámolószervezetek jelölhetőek ki.

Mikor kerülhet sor egyszerűsített felszámolásra?

Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését.